Ebben a modulban olvashattok Egyiptom isteneir�l,szent �llatokr�l.

Az eredetileg oroszl�n,k�s�bb macska form�j� kir�lyi istenn� f� kultuszhelye Bubasztisz(a Delta keleti r�sz�n) volt.Az �birodalomb�l kezdve Memphiszben is tisztelt�k,�s az ottani istenn�vel,Szekhmettel azonos�tott�k.Kapcsol�dott tov�bb� Hathothoz �s Muthoz,H�ioposzilban a teremt� isten,Atum le�nyak�nt tisztelt�k.L�nye a macska v�ltoz� term�szet�nek megfelel�en hol gyeng�d,hol vad.A K�s�korban �s a g�r�g-r�mai sz�mtalan bronz macskaszobrot szenteltek a var�zstudom�nnyal rendelkez�,v�delmez� istenn�nek.

+Egy m�sik le�r�s:

Az egyiptomiak Bastet istenn�t tisztelt�k macska k�p�ben,aki a h�zat �s a csal�dot v�dte.A macskam�mi�k f�k�nt a g�r�g-r�mai korb�l sz�rmaznak;�ltal�ban mesterien p�ly�lt�k be �ket,olykor m�g kis kopors�t is kaptak,s Bastet istenn�nek k�sz�ltek �ldozati aj�nd�kul.A mumifik�lt �llatokat gyakran macskaform�j� kopors�ban temett�k el a macskatemet�kben.

Anubisz:

�  a nekropoliszok v�delmez� istene,akit sak�ln�nk vagy embertsttel �s sak�lfejjel �br�zoltak.anubisz volt a balzsamoz�s istene,a titkok �re �s a halottak b�r�ja.Anyj�val,Heszattal,a teh�nistenn�vel �s Mnevisszel,a bikaistennel alkotott csal�dot.A k�s�bbi sz�vegek azonban a halottak isten�nek,Ozirisznek a fiak�nt is tisztelt�k.Kultusza Egyiptomban sz�mos helyen bizony�tott.Sz�rmaz�si helye val�sz�n�leg a fels�-egyiptomi 17. nomosz.

Maat:

Az igazs�g �s a rend istenn�je. Thotnak, a b�lcsess�g isten�nek a feles�ge. Felh�zott t�rddel, f�ld�n �l� n�nek �br�zolt�k. A fej�n viselt strucctoll szimb�luma (a strucctoll az "igazs�g" sz�jelet jelk�pezi). Kultusz�nak elterjed�se az �birodalom kezdet�re tehet� vissza, a Piramissz�vegek is eml�tik. A III. dinaszti�t�l (az i. e. III. �vezredt�l) kezdve a f�ra�k Maat nev�t jelz�k�nt haszn�lj�k ("Maatban uralkod�" stb.). Maatot R� isten le�ny�nak tartott�k, aki r�szt vett a vil�g teremt�s�ben, amikor megsz�nt a k�osz �s helyre�llt a rend. Maat nagy szerepet j�tszott Ozirisz t�lvil�gi �t�lkez�seiben. A m�rleg egyik serpeny�j�be az elhunyt sz�v�t, a m�sikba Maat szobrocsk�j�t(hab�r a Tutensteinben az igazs�g tol�t l�thattuk) tett�k. A m�rleg egyens�lyi helyzete bizony�totta az elhunyt igaz �let�t ("igaz volt a hangja") �s �gy m�lt� lett a boldogs�gra Ozirisz birodalm�ban. Ellenkez� esetben felfalta Ammut (krokodilfej� �s oroszl�ntest� Halottfal�). Maatot n�ha Maat�nak nevezt�k (kett�s sz�m), mivel k�t Maat n�v�r �lt az elk�pzel�sekben. A b�r�s�gi termet a "Kett�s Igazs�g" term�nek nevezt�k. A b�r�k Maat szobrocsk�j�t viselt�k embl�mak�nt a mell�k�n. Maatnak a vez�r volt a papja. Kultusz�nak k�z�ppontja a th�bai nekropolisz.

Ozirisz(ez egy nagyon hossz� le�r�s ebb�l egy picit le�rok de ez sem kev�s:D):

A term�szet term�er�inek istene, a t�lvil�g uralkod�ja. Plutarkhosz szerint a f�ldisten (Geb) �s az �gistenn� (Nut) id�sebb fia. Testv�rei: �zisz, Nepth�sz (Nehebhut), Sz�th. �ziszt�l sz�letett fia H�rusz. � volt a leg�sibb id�kben uralkod� istenek sorj�ban a negyedik. D�dapja R�, nagyapja Su �s apja Geb hatalm�t �r�k�lte. Egyiptom uralkod�jak�nt leszoktatta az embereket a vad �letm�dr�l, az emberev�sr�l. Megatn�totta �ket a gabonaf�l�k (�rpa, t�nk�lyb�za) termeszt�s�re, sz�l�telep�t�sre, keny�rs�t�sre, s�r- �s bork�sz�t�sre �s bevezette n�luk az istenek tisztelet�t. �ccse Sz�th, a sivatag gonosz istene, �t akarta venni a hatalm�t, ez�rt elhat�rozta, hogy meg�li Oziriszt. Ozirisz gy�zelmes �zsiai hadj�rat�r�l hazt�rve lakom�t rendezett. 72 cinkost�rs�val Sz�th is megjelent a lakom�n, amelyre egy d�szes l�d�t (nyilv�n szarkof�g) vitetett, mondv�n annak aj�nd�kozza, akinek a m�ret�hez illik. Amikor a pr�b�n�l Oziriszra ker�lt a sor, belefek�dt a pontosan az � m�ret�re szabott l�d�ba, az �sszesk�v�k r�csapt�k a fedel�t, �lommal leforrasztott�k �s beledobt�k a N�lusba. A v�z parta sodorta l�d�t, amely fennakadt a hangabokrok gy�kereiben.�zisz, Ozirisz h�s�ges hitvese megtal�lta f�rje holttest�t, csod�s m�din kiv�ltotta bel�le megmaradt �leterej�t �s a halott Ozirisz fi�t nemzett neki. Ezut�n �zisz eltemette Oziriszt, majd elvonult a N�lus-delta mocsarai k�z�, ahol megsz�lte �s felnevelte fi�t, H�ruszt.
Amikor H�rusz feln�tt, harcba indult Sz�th ellen. El�sz�r veres�get szenvedett, s�t egyik szem�t - Var�zsszem�t - is elvesztette, de azt�n hozz� p�rtolt a szerencse. Legy�zte Sz�thet, visszavette t�le kiv�jt szem�t �s lenyelette halott apj�val. Ozirisz �letre kelt, de nem akart a f�ld�n maradni, f�ldi tr�nj�t �tadta H�rusznak, � maga pedig �tk�lt�z�tt az alvil�gba, ahol uralkodott �s �t�lkezett. Egy m�sik m�toszv�ltozat szerint Sz�th nem l�d�ba z�rta Oziriszt, hanem 14 r�szre darabolta a test�t �s sz�tsz�rta Egyiptom eg�sz ter�let�n. �zisz �sszeszedte �s �sszeillesztette a testr�szeket, amjd eltemette a holttestet. A 14 testr�szr�l sz�l� m�toszv�ltozat val�sz�n�leg az�rt keletkezett, mert magyar�zat kellett arra, hogy mi�rt is van Egyiptom t�bb v�ros�ban is Ozirisz-s�rkamra. Az isten test�nek teh�t csak egy-egy r�sze nyugodott mindegyikben. Ennek a magyar�zatnak n�mileg ellentmond az az elbesz�l�s, mely szerint �zisz �sszeszedte Ozirisz phallosz�n k�v�l (ezt egy hal lenyelte) minden testr�sz�t �s eltemette Ab�doszban. Plutarkhosz �zisz �s Ozirisz c�m� �rt�kez�s�ben mind a k�t v�ltozatot le�rja: Sz�th k�tszer v�gez Oz�risszal. N�mely v�ltozat szerint nem H�rusz, hanem �zisz egyed�l vagy n�v�re Nepth�sz seg�ts�g�vel kelti �letre Oziriszt. Ozirisz eltemet�s�t hol �zisznek, hol Anubisznak tulajdon�tj�k.